Az i-drogot használó fiatalok órákon keresztül hallgatnak fülhallgatóikon olyan „zenét”, ami a marihuánához hasonló tudatmódosítást vált ki. Fontos az, hogy órákon keresztül és fontos a fülhallgató is – legtöbben az MP3 „számokat” (track-eket) iPhone telefonjukon keresztül töltik le és hallgatják, egy erre a célra szakosodott oldalról. Az i-drog hatása úgy érvényesül, hogy a két fülbe eltérő, egymáshoz képest eltolt, egyszerű színuszhullámból álló hanghullámokat sugároznak (1000-1500 Hertz alatt, a két hang közötti különbség kevesebb, mint 30 Hertz). A színuszhullámú hang monoton volta kiegészülve a két fülbe érkező hullámok frekvencia eltolódásával, valamint a több órán át érkező, változatlan impulzusok idézik elő a tudatmódosító hatást.

Az agyhullámokhoz hasonló frekvenciájú hangok az agyat „frekvenciakövetésre” ingerlik, így az agy nem tud különbséget tenni aközött, hogy a hangok kívülről jövő „hangok” csupán, vagy a valóság ténylegesen létező részét képezik, és úgy reagál rá, mintha „valódiak” lennének: innen a tudatmódosító hatás.

Egy ilyen hanghatást hallhatunk itt: http://www.ukcia.org/mp3s/cannabis01.mp3

Az emlegetett oldal i-drogok árusításával foglalkozik, az előbbi példa mellett olyan zeneszámokat is le lehet tölteni, amelyek tudatállapotváltozást okozhatnak.

Felmerül persze a kérdés, hogy valóban olyan tudatmódosító hatás érhető el, mint a marihuánával vagy más droggal, vagy csak egy jól felépített, részben tudományos, részben tudományos halandzsán alapuló „módszerről” van szó. Ez csak azt a célt szolgálná, hogy a tiltottra hivatkozva adjanak el mindenféle terméket, ebben az esetben kiegészítésképpen még az internet nyújtotta gyors terjedést is beleszámítva. A jelenség arra is felhívja a figyelmet, ami az utóbbi hónapokban a „legal highs”, legálisan kapható, tudatmódosító hatást okozó szerek körül kialakult: a felhasználók felfokozott érdeklődésére és a média pánikkeltésére (a klasszikus eset a mefedron volt, amit tavaly év végi berobbanását követően a legtöbb Európai Uniós országban betiltottak). A mefedron esetében is azt láttuk, hogy a tudományos kutatások és bizonyítékok hiánya milyen szélsőséges reakciókat okozott minden irányban: a szer ártalmatlanságát bizonygató youtube videóktól a média pánikkeltéséig bezáróan. Ami elmaradt, az a kockázatok elemzése és a prevenciós stratégia kialakítása volt.

A digitális marihuána hatása talán leginkább a „droglátóval” lenne kimutatható!

rj